Legjobb 12

100szóbannemlehet
8473
Lukács fürdő
9317
A dédi mesélte
9469
Ne itt keresd Monroe lábnyomát!
9571
Petőfi reloaded
9911
Hagyomány
8543
Hajnal a Blahán
8572
Anzix
9350
Murányi utca
9654
Nő az erkélyen
8409
Pezsgő kiflik
8830
baszatáska
8592
Mjedvevics elvtárs
8608

Történetünk

Megint megfogalmazhatod neked milyen Budapest - persze csak száz szóban

Egy város ezer arca 100 szóban. - Beküldési határidő: 2019. július 15.
Eltelt egy év és megfejtetted a Deák Ferenc téri szökőkút titkát? A Dob utcában összeszámoltál harminc különböző nyelvet és közülük egyik sem magyar volt? A Dunában delfinek és orkák harcoltak szombat hajnalban, amikor Lacival arra jártatok? Írhatsz Budapest látható, vagy akár rejtett oldaláról is, hiszen annyi történet van, ahány kővel lehet kacsázni a Római-parton. A Mindspace először 2014-ben hirdette meg a 100 szóban Budapest történetíró pályázatát, de még mindig nem tudtunk betelni a város sokoldalúságával. Továbbra is kíváncsiak vagyunk mindenki saját 100 szavas elbeszélésére. Lehet vers, egy kifordított reklám, mementó, vagy egy gondolat - alapvetően nincs sok kötöttség:
1. Kell egy történet
2. Bármilyen formában, de kapcsolódjon Budapesthez
3. Maximum 100 szóban foglald össze

Hogyan működünk? 100 szóban Budapest 2014 - 2018
Az utóbbi öt évében több mint, 5000 pályázat érkezett hozzánk neten és postán keresztül. Ezeket a zsűri hosszas fejtörtések, összeülések és agyalások után szűkíti le. A döntőbizottság idén: Székely Kriszta filmrendező, Jakab Juli színésznő és dramaturg, Busa Pista zenész és Nagy Dániel Viktor színész. Először 100 történetet választanak ki, ezekből minden évben egy zsebkönyvet adunk ki. Ebből a 100-ból a 12 legjobbat kortárs művészek illusztrálják és az így megszületett írás-kép kombinációkat a díjátadóval egybekötött kiállításmegnyitón mutatjuk meg, a CAFe Budapest Fesztiválon. A nyertesek kihirdetése előtt gyerekkórus és freejazz banda feldolgozásában is meghallgathatjátok majd a sztorikat,. Idén a pályázat május 9-én startol, úgyhogy érdemes figyelni a honlapot, a Facebookot és az Instagramot.
https://www.facebook.com/100szobanBudapest/
https://www.instagram.com/100szobanbudapest/

Csatlakozó baráti országok és az ötletadó Dél-Amerika

Az utóbbi pár évben nem csak Budapesten, hanem a másik három visegrádi ország fővárosában is elindul a pályázat. 2016-ban megtudhattuk, mit gondolnak Prága, Varsó és Pozsony lakói és ismerői 100 szóban városukról.
A pályázat ötletét a Chile-ben már 16 éve létező „Santiago en 100 palabras” elnevezésű felhívás adta. 2001-ben Santiago-ban (Chile) a Plagio, a Minera Escondida és a santiagói metró összefogtak, hogy elindítsanak egy pályázatot, amire egy legfeljebb száz szavas, a városhoz valamilyen módon kapcsolódó írással lehetett jelentkezni. Az évek során a kezdeményezés Chile legfontosabb irodalmi pályázatává nőtte ki magát.

Mi történt a pesti hölgyekkel a Margit-szigeten?

Az alapgondolat a budapesti pályázat esetében is az, hogy az irodalom és a városi lét összefonódjon, széles közönséget ösztönözzünk írásra, és hogy a napi közlekedés során az emberek egy pillanatra megálljanak, és időt szakítsanak az irodalomra. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy megismerjük milyen is egy formanyomtatvány, újra gyúrjuk a Rákóczi teret, belepillanthassunk a 73-as troli mindennapjaiba, megismerhessük többek között Ilonka néni, szívszorító életét és kiderüljön végre, hogy Mancika miként rántotta le Jucika csipkés női alsóját a Margit-szigeten.

Gyakori kérdések

Mi a „100 szóban Budapest”?
A „100 szóban Budapest” egy olyan történetíró pályázat, ami városlakóknak és nem városlakóknak egyaránt szól. Nem sok szabály van: a beküldött történetek legfeljebb 100 szóból állhatnak és valamilyen módon a városi élettel kapcsolatosak kell hogy legyenek. A nyertes művek illusztrálva kiállításra kerülnek és kiskönyv formájában megjelennek nyomtatott és online formátumban is. A versenyt a Mindspace Nonprofit Kft. szervezi az ötletgazda chilei Plagio csapattal együttműködve.
Mi a célunk a pályázattal?
A pályázat szeretné elősegíteni a kulturális és tudatos részvételt a város életében, és irodalmi szövegekkel és illusztrációkkal színesíteni a köztereket. Érdekel minket, mi a története a ma emberének Budapestről.
Ki vehet részt a pályázaton?
A pályázaton részt vehet bárki, aki magyar nyelven meg tudjak fogalmazni maximum 100 szavas írását, kivéve a Mindspace munkatársait.
Kik olvassák el a beérkezett műveket?
A zsűri tagjai olvassák az online és postai úton beérkezett történeteket és közösen választják ki a döntőbe kerülő műveket és a végső nyerteseket.
Milyen módon biztosítják a pályázat anonimitását?
A tagoknak a zsűrizés egyik fázisában sincs hozzáférése a pályázók személyes adataihoz. A kiválasztás során az interneten beérkező műveket egy olyan szoftver segítségével tekintik meg, amely csak a történetet és egy hozzá tartozó azonosítót mutat. Azon történetek esetében, amelyek postán érkeznek, a személyes adatokat a szerzőnek egy zárt borítékban kell mellékelnie, amelyeket a nyertesek kiválasztása után nyitnak csak ki a szervezők.
Hogy lehet jelentkezni?
A történeteket interneten keresztül a www.100szobanbudapest.hu oldalon, illetve postán is el lehet küldeni május 9-től július 15-ig. Az utóbbi esetben a történeteket álnéven kell beküldeni, a személyes adatokat pedig a borítékon belül, egy zárt borítékba kell tenni. A borítékokat a következő címre küldhetik el: Lumen Kávézó, 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2.
Mik a nyeremények?
A zsűri kiválaszt 12 döntős művet, ezek közül kerül ki az első, második és harmadik helyezett a döntésük alapján. Az első három helyezett 150 000 Ft összdíjazásban részesül. A 12 döntős művet neves illusztrátorok színesítik és a tervek szerint különböző médiumokban, köztereken, kiállításon jelennek meg.
Hol jelennek meg a történetek?
A döntős történetek különböző médiafelületeken és köztereken, valamint a díjátadón lesznek láthatóak. Az alkotások elérhetőek lesznek a honlapon, és a 100 legjobb történet egy zsebkönyv formájában is megjelenik.
Szavaknak számítanak-e az igekötők és a névelők?
Igen.
Az írásjelek is szavaknak számítanak?
Nem.
A cím is beleszámít a 100 szóba?
Nem.
A történet állhat kevesebb mint 100 szóból?
Igen.
Mit jelent az, hogy a történetnek szigorúan kiadatlannak kell lennie?
Olyan történeteket várunk, amelyek első alkalommal ezen a pályázaton jelennek meg.
Mit jelent az, hogy a történet eredeti legyen?
Erősen ajánlott, hogy a történet írója egyben beküldője is legyen. Azaz ne más tollával ékeskedjünk, hanem inkább sajátunkkal.
Mit jelent az, hogy a történet témája kapcsolódjon a mai budapesti városi élethez?
A történet bárhogy, és nem viccelünk, tényleg bárhogy kapcsolódhat Budapesthez. A zsűri a lehető legtágabb értelemben kezeli ezt a feltételt. Olyannyira, hogy ha az olvasónak már van egy olyan gyanúja a mű olvasása után, hogy ez nem lehet, hogy....? Akkor már minden rendben.
Miért nem kell az online beküldési felületen álnevet használni?
A rendszer automatikusan egy számot generál a történethez. Csak ezt a számot látják a zsűritagok, amikor olvassák a történeteket. A beküldő adatait, csak mi szervezők tudjuk, és nem mondjuk el senkinek.
Milyen módon értesítik a kiválasztott 12 döntőst?
A pályázat szervezői kapcsolatba lépnek a kiválasztott 12 történet szerzőjével közvetlenül azután, hogy a zsűri elbírálja a pályázatokat. A végső sorrend a díjátadón válik publikussá.
Milyen módon lehet kapcsolatba lépni a „100 szóban Budapest”-tel hiba esetén, vagy személyes adatok megváltoztatásával kapcsolatban?
A szervezők e-mail címe: info@100szobanbudapest.hu. Ezen az e-mail címen bármilyen kérdésedre, bizonytalanságodra választ kapsz.
Milyen felületeken jelenhet még meg a történet a szervezők által?
A pályázaton való részvétellel a jelentkezők automatikusan átruházzák a felhasználói jogot a szervezőknek, hogy a műveiket azok bármilyen formában kiadják, kiállítsák, terjesszék vagy másolják bármiféle anyagi vagy egyéb juttatás nélkül.

Kapcsolat