Legjobb 12

Nincs elérhető tartalom.

Történetünk

Negyedszerre is foglald össze érzéseidet Budapestről száz szóban

2017. április 8-tól július 10-ig várjuk a maximum 100 szavas írásokat.
A felhívás azokhoz szól, akik éreznek annyit a város iránt, hogy azt szavakba is öntsék, mindezt összesen és maximum százba. A Mindspace csapata 2014-ben indította útjára először a történetíró pályázatot. Arra kértek mindenkit, hogy írjanak Budapestről, mit éreznek, gondolnak a városról. Ez lehet egy kósza gondolat a metrón, egy elkapott pillanat az utcán, egy félelem vagy akár egy álomkép. A 100 szóban Budapest pályázatnak mindössze egy kikötése volt és van: a pályázóknak a történeteiket maximum száz szóba kell sűríteniük. A felhívás szépsége pont az egyszerűségében rejlik, maximum 100 szóban kell megfogalmazni, hogy mit jelent a város, milyen történetünk, emlékünk, érzésünk, benyomásunk van Budapestről, annak tereivel, eseményeivel, lakóival kapcsolatban.

Mi történt eddig? 100 szóban Budapest 2014 - 2015 - 2016
A 100 szóban Budapest első évében több mint hétszáz pályázat érkezett, akkor Winkler Nóra, Hajós András és Szőllőssy Balázs feladata volt zsűriként kiválasztani a legizgalmasabb történeteket. 2015-ben már több mint 1200 történet érkezett nem csak elektronikus, de postai úton is, amik sokszor kézzel írt vagy írógéppel papírra vetett gondolatok és érzések voltak. 2016-ban Winler Nóra, Nagy Dániel Viktor és Térey János olvasta végig a közel 1300 izgalmas és szépséges szöveget. Lenyűgöző kortárs illusztrációk, és az azok mögött megbújó csodálatosabbnál csodálatosabb emberek, emberi sorsok jellemezték a 100 szóban Budapest harmadik évét is.

A pályaműveket szakmai zsűri bírálja el, amelynek tagjai Winkler Nóra újságíró, Nagy Dániel Viktor színművész, Kemény Zsófi költő/író és Szálinger Balázs költő, akik a legjobb 100, legjobb 12, illetve a legjobb 3 művet választják majd ki. Idén először külön jutalmazzák a 18 év alatti kategória győzteseit is. A legjobb 100 mű nem csak a honlapon tekinthető meg, de zsebkönyv formájában is megjelenik minden évben. Az első három helyezett pénzjutalomban részesül.

Mindkét évben a legjobb 12 művet kortárs illusztrátorok munkáival kiegészítve, kiállítva is megtekinthették az érdeklődők a CAFe Budapest Fesztiválon. Sőt, a díjátadókon három művet megzenésítve is hallhattak a résztvevők, ez idén sem lesz másképp. A pályázat szakmai partnereként a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban is látható lesz a zárókiállítás október végétől.

Csatlakozó baráti országok és az ötletadó Dél-Amerika

Tavaly nem csak Budapesten, hanem a másik három visegrádi ország fővárosában is elindul a pályázat. 2016-ban megtudhattuk, mit gondolnak Prága, Varsó és Pozsony lakói és ismerői 100 szóban városukról. A 4 városban összesen több mint 4000 történet érkezett.
A pályázat ötletét a Chile-ben már 16 éve létező „Santiago en 100 palabras” elnevezésű felhívás adta. 2001-ben Santiago-ban (Chile) a Plagio, a Minera Escondida és a santiagói metró összefogtak, hogy elindítsanak egy pályázatot, amire egy legfeljebb száz szavas, a városhoz valamilyen módon kapcsolódó írással lehetett jelentkezni. Az évek során a kezdeményezés Chile legfontosabb irodalmi pályázatává nőtte ki magát.

Hogyan biciklizik hátrafelé R. néni

Az alapgondolat a budapesti pályázat esetében is az, hogy az irodalom és a városi lét összefonódjon, széles közönséget ösztönözzünk írásra, és hogy a napi közlekedés során az emberek egy pillanatra megálljanak, és időt szakítsanak az irodalomra. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a mellettünk utazó néni álmait, belepillanthassunk a nehéz iskolatáskát cipelő kisfiú gondolataiba, megismerhessük többek között Varga János, idősödő karcagi agglegény budapesti kalandjait és kiderüljön végre, hogy a hangosan és sokat kacagó. R. néni hogyan biciklizett hátrafelé.

GYIK

Mi a „100 szóban Budapest”?
A „100 szóban Budapest” egy történetíró pályázat. A beküldött történetek legfeljebb 100 szóból állhatnak és a városi élettel kapcsolatosak kell hogy legyenek. A nyertes művek a szervezők szándékai szerint köztereken és számos média felületen jelennek meg. A versenyt a Mindspace Nonprofit Kft. szervezi az ötletgazda chilei Plagio csapattal együttműködve.
Mi a pályázat fő célja?
A pályázat szeretné elősegíteni a kulturális és tudatos részvételt a város életében, és irodalmi szövegekkel és illusztrációkkal színesíteni a köztereket. Egyúttal betekintést nyújt, mit gondol a ma embere Budapestről, és a városi életről.
Ki vehet részt a pályázaton?
A pályázaton részt vehet minden Magyarországon élő személy, illetve határon túli magyar, kivéve a Mindspace munkatársait.
Kik olvassák el a beérkezett műveket?
A zsűri tagjai megkapják a történeteket és közösen kiválasztják a döntőbe kerülő műveket és a végső nyerteseket. A zsűri tagjai: Winkler Nóra, Nagy Dániel Viktor, Szálinger Balázs
Milyen módon biztosítják a pályázat korrektségét?
A tagoknak a zsűrizés egyik fázisában sincs hozzáférése a pályázók személyes adataihoz. A kiválasztás során az interneten beérkező műveket egy olyan szoftver segítségével tekintik meg, amely csak a történetet és egy hozzá tartozó kódot mutat. Azon történetek esetében, amelyek postán érkeznek, a személyes adatok egy zárt borítékba kerülnek, amelyeket a kiemelt nyertesek kiválasztása után nyitnak csak ki a szervezők.
Hogy lehet jelentkezni?
A történeteket interneten keresztül a www.100szobanbudapest.hu oldalon, illetve postán is el lehet küldeni április 8-tól június 30-ig. Az utóbbi esetben a történeteket álnéven kell beküldeni, a személyes adatokat pedig a borítékon belül, egy zárt borítékba kell tenni. A borítékokat a következő címre küldhetik el: Lumen Kávézó, 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2.
Mik a nyeremények?
A zsűri kiválaszt 12 döntős művet, ezek közül kerül ki az első, második és harmadik helyezett a döntésük alapján. Az első három helyezett 150 000 Ft összdíjazásban részesül. A 12 döntős művet neves illusztrátorok színesítik és a tervek szerint különböző médiumokban, köztereken, kiállításon jelennek meg.
Hol publikálják és terjesztik a történeteket?
A döntős történetek különböző médiafelületeken és köztereken, valamint a díjátadón lesznek láthatóak. Az alkotások elérhetőek lesznek a honlapon, és a 100 legjobb történet egy zsebkönyv formájában is megjelenik.
Szavaknak számítanak-e az igekötők és a névelők is?
Igen.
Az írásjelek is szavaknak számítanak?
Nem.
A cím is beleszámít a 100 szóba?
Nem.
A történet állhat kevesebb, mint 100 szóból?
Igen.
Mit jelent az, hogy a történetnek szigorúan kiadatlannak kell lennie?
Soha nem publikálták a pályázaton való részvétel előtt sem rádióban, sem tv-ben, sem az interneten. Ennek a pontnak a megsértése automatikus kizárást jelent a pályázatból.
Mit jelent az, hogy a történet eredeti legyen?
A személy, aki beküldi a történetet, legyen a műnek az írója. Ennek a pontnak a megsértése a jelentkező kizárását vonja maga után.
Mit jelent az, hogy a történet témája kapcsolódjon a mai budapesti városi élethez?
A történet szólhat városi létről, az urbánus hétköznapokról vagy épp csodákról. A zsűri a lehető legtágabb értelemben kezeli ezt a feltételt.
Miért nem kell az online beküldési felületen álnevet használni?
Az a funkció, ami a résztvevők anonimitását biztosítja, létrejön a rendszer által, ami minden történethez automatikusan egy kódot rendel hozzá.
Milyen módon értesítik a kiválasztott 12 döntőst?
A pályázat szervezői kapcsolatba lépnek a kiválasztott 12 történet szerzőjével közvetlenül azután, hogy a zsűri elbírálja a pályázatokat. A végeredmény hivatalosan a díjátadón lesz nyilvános.
Milyen módon lehet kapcsolatba lépni a „100 szóban Budapest”-tel hiba esetén, vagy személyes adatok megváltoztatásával kapcsolatban?
A szervezők email címe: info@100szobanbudapest.hu. Ezen az email címen bármilyen kérdésedre, bizonytalanságodra választ kapsz.
Milyen jogokkal bír a szervező a jelentkezés során beküldött művek tekintetében?
A pályázaton való részvétellel a jelentkezők automatikusan átruházzák a felhasználói jogot a szervezőknek, hogy a műveiket azok bármilyen formában kiadják, kiállítsák, terjesszék, vagy másolják bármiféle anyagi vagy egyéb juttatás nélkül.

Kapcsolat