Legjobb 12

Rendőrálom
1849
Ami a miénk
1684
Álruhás angyal a hétből
1560
Szivárvány
1536
Mindenki köszön
1431
Legszebb
1409
Mese a közterek esztétikus és társadalmilag előremutató hasznosításáról
1085
Pestszag
1063
Kaland
883
Apu
816
Meglehet
759
Proli-mese
758

Our story

Harmadszorra is foglald össze érzéseidet Budapestről száz szóban

2016-ban harmadik alkalommal is 100 szóban Budapest

Június 10-től szeptember 18-ig várjuk a maximum 100 szavas írásokat.
A felhívás azokhoz szól, akik éreznek annyit a város iránt, hogy azt szavakba is öntsék, mindezt összesen és maximum százba. A Mindspace csapata 2014-ben indította útjára először a történetíró pályázatot. Arra kértek mindenkit, hogy írjanak Budapestről, mit éreznek, gondolnak a városról. Ez lehet egy kósza gondolat a metrón, egy elkapott pillanat az utcán, egy félelem vagy akár egy álomkép. A 100 szóban Budapest pályázatnak mindössze egy kikötése volt és van: a pályázóknak a történeteiket maximum száz szóba kell sűríteniük. A felhívás szépsége pont az egyszerűségében rejlik, maximum 100 szóban kell megfogalmazni, hogy mit jelent a város, milyen történetünk, emlékünk, érzésünk, benyomásunk van Budapestről, annak tereivel, eseményeivel, lakóival kapcsolatban.
Mi történt eddig? 100 szóban Budapest 2014-ben és 2015-ben
A 100 szóban Budapest első évében több mint hétszáz pályázat érkezett, akkor Winkler Nóra, Hajós András és Szőllőssy Balázs feladata volt zsűriként kiválasztani a legizgalmasabb történeteket. 2015-ben már több mint 1300 történet érkezett. Nem csak elektronikus, de postai úton is érkeztek történetek kézzel írt, és írógéppel papírra vetett pályázatok. Izgalmas és szépséges szövegek, lenyűgöző kortárs illusztrációk, és az azok mögött megbújó csodálatosabbnál csodálatosabb emberek, emberi sorsok jellemezték a 100 szóban Budapest második évét is.
A 2015-ös zsűritagokra Winkler Nórára, Nagy Dániel Viktorra, és Szőllőssy Balázsra várt az a nem egyszerű feladat, hogy a megnövekedett létszámú pályázatból kiválassza a legjobb 100, legjobb 12, illetve a legjobb 3 művet. A legjobb 100 mű nem csak a honlapon tekinthető meg, de zsebkönyv formájában is megjelenik minden évben.
Mindkét évben a legjobb 12 művet kortárs illusztrátorok munkáival kiegészítve, kiállítva is megtekinthették az érdeklődők. Sőt a díjátadókon három művet megzenésítve is hallhattak a résztvevők.

Csatlakozó baráti országok és az ötletadó Dél Amerika

Idén nem csak Budapesten, hanem a másik három visegrádi ország fővárosában is elindul a pályázat. 2016-ban megtudhatjuk mit gondolnak Prága, Varsó és Pozsony lakói és ismerői 100 szóban városukról. A négy országban 2016. június eleje és szeptember 18-a között várják a történeteket.
A pályázat ötletét a Chile-ben már 14 éve létező „Santiago en 100 palabras” elnevezésű felhívás adta. 2001-ben Santiago-ban (Chile) a Plagio, a Minera Escondida és a santiagói metró összefogtak, hogy elindítsák egy pályázatot, amire egy legfeljebb száz szavas, a városhoz valamilyen módon kapcsolódó írással lehetett jelentkezni. Az évek során a kezdeményezés Chile legfontosabb irodalmi pályázatává nőtte ki magát.

Hogyan biciklizik hátrafelé R. néni

Az alapgondolat a budapesti pályázat esetében is az, hogy az irodalom és a városi lét összefonódjon, széles közönséget ösztönözzünk írásra, és hogy a napi közlekedés során az emberek egy pillanatra megálljanak, és időt szakítsanak az irodalomra. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a mellettünk utazó néni álmait, belepillanthassunk a nehéz iskolatáskát cipelő kisfiú gondolataiba, megismerhessük többek között Varga János, idősödő karcagi agglegény budapesti kalandjait és kiderüljön végre, hogy a hangosan és sokat kacagó. R. néni hogyan biciklizett hátrafelé.

FAQ

Mi a „100 szóban Budapest”?
A „100 szóban Budapest” egy történetíró pályázat. A beküldött történetek legfeljebb 100 szóból állhatnak és a városi élettel kapcsolatosak kell hogy legyenek. A nyertes művek a szervezők szándékai szerint köztereken és számos média felületen jelennek meg. A versenyt a Mindspace Nonprofit Kft. szervezi az ötletgazda chilei Plagio csapattal együttműködve.
Mi a pályázat fő célja?
A pályázat szeretné elősegíteni a kulturális és tudatos részvételt a város életében, és irodalmi szövegekkel és illusztrációkkal színesíteni a köztereket. Egyúttal betekintést nyújt, mit gondol a ma embere Budapestről, és a városi életről.
Ki vehet részt a pályázaton?
A pályázaton részt vehet minden Magyarországon élő személy, illetve határon túli magyar, kivéve a Mindspace munkatársait.
Kik olvassák el a beérkezett műveket?
A zsűri tagjai megkapják a történeteket és közösen kiválasztják a döntőbe kerülő műveket és a végső nyerteseket. A zsűri tagjai: Winkler Nóra, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs
Milyen módon biztosítják a pályázat korrektségét?
A tagoknak a zsűrizés egyik fázisában sincs hozzáférése a pályázók személyes adataihoz. A kiválasztás során az interneten beérkező műveket egy olyan szoftver segítségével tekintik meg, amely csak a történetet és egy hozzá tartozó kódot mutat. Azon történetek esetében, amelyek postán érkeznek, a személyes adatok egy zárt borítékba kerülnek, amelyeket a kiemelt nyertesek kiválasztása után nyitnak csak ki a szervezők.
Hogy lehet jelentkezni?
A történeteket interneten keresztül a www.100szobanbudapest.hu oldalon, illetve postán is el lehet küldeni. Az utóbbi esetben a történeteket álnéven kell beküldeni, a személyes adatokat pedig a borítékon belül, egy zárt borítékba kell tenni. A borítékokat a következő címre küldhetik el: Lumen Kávézó, 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 3.
Mik a nyeremények?
A zsűri kiválaszt 12 döntős művet, ezek közül kerül ki az első, második és harmadik helyezett a döntésük alapján. Az első három helyezett 150 000 Ft összdíjazásban részesül. A 12 döntős művet neves illusztrátorok színesítik és a tervek szerint különböző médiumokban, köztereken, kiállításon jelennek meg.
Hol publikálják és terjesztik a történeteket?
A döntős történetek különböző médiafelületeken és köztereken, valamint a díjátadón lesznek láthatóak. Az alkotások elérhetőek lesznek a honlapon, és a 100 legjobb történet egy zsebkönyv formájában is megjelenik.
Szavaknak számítanak-e az igekötők és a névelők is?
Igen.
Az írásjelek is szavaknak számítanak?
Nem.
A cím is beleszámít a 100 szóba?
Nem.
A történet állhat kevesebb, mint 100 szóból?
Igen.
Mit jelent az, hogy a történetnek szigorúan kiadatlannak kell lennie?
Soha publikálták a pályázaton való részvétel előtt sem rádióban, sem tv-ben, sem az interneten. Ennek a pontnak a megsértése automatikus kizárást jelent a pályázatból.
Mit jelent az, hogy a történet eredeti legyen?
A személy, aki beküldi a történetet, legyen a műnek az írója. Ennek a pontnak a megsértése a jelentkező kizárását vonja maga után.
Mit jelent az, hogy a történet témája kapcsolódjon a mai budapesti városi élethez?
A történet szólhat városi létről, az urbánus hétköznapokról vagy épp csodákról. A zsűri a lehető legtágabb értelemben kezeli ezt a feltételt.
Miért nem kell az online beküldési felületen álnevet használni?
Az a funkció, ami a résztvevők anonimitását biztosítja, létrejön a rendszer által, ami minden történethez automatikusan egy kódot rendel hozzá.
Milyen módon értesítik a kiválasztott 12 döntőst?
A pályázat szervezői kapcsolatba lépnek a kiválasztott 12 történet szerzőjével közvetlenül azután hogy a zsűri elbírálja a pályázatokat. A végeredmény hivatalosan a díjátadón lesz nyilvános.
Milyen módon lehet kapcsolatba lépni a „100 szóban Budapest”-tel hiba esetén, vagy személyes adatok megváltoztatásával kapcsolatban?
A szervezők email címe: info@100szobanbudapest.hu. Ezen az email címen bármilyen kérdésedre, bizonytalanságodra választ kapsz.
Milyen jogokkal bír a szervező a jelentkezés során beküldött művek tekintetében?
A pályázaton való részvétellel a jelentkezők automatikusan átruházzák a szerzői jogot a szervezőknek, hogy a műveiket azok bármilyen formában kiadják, kiállítsák, terjesszék, vagy másolják bármiféle anyagi vagy egyéb juttatás nélkül.

Contact